A balatonedericsi Fekete-kastély homályos és rejtélyes múltja miatt egyike a legkülönösebb helyeknek az országban.
A kastélyt a 18. század végén a nedeczei Nedeczky család építtette, nevét pedig egyesek szerint az épület tetejének egykori fekete színéről, míg mások szerint a feketére festett ajtóiról/ablakairól kapta, az azonban kétségtelen, hogy a neve összhangban van a hely és lakóinak történetével is, hiszen a múltját több rejtélyes haláleset is beárnyékolja.
A kastélyt Nedeczky Jenő vette meg pénzügyi problémákkal bajlódó bátyjától, Nedeczky Istvántól, akit 1864-ben fegyveres felkelés előkészítésének vádjával letartóztattak, és halálra ítéltek. Deák Ferenc közbenjárására (unokaöccse volt Deáknak) az ítéletet mérsékelték, végül az 1867-es kiegyezéskor amnesztiával szabadulhatott.
Nedeczky Jenő 1880 körül kezdte építtetni, így készülve az 1881-es házasságára. Az első haláleset nem sokkal ezután történt. 1881. február 26-án egybekelt a nála 18 évvel fiatalabb Nedeczky Emmával, aki az unokahúga volt (bátyja egyik lánya), de sajnos Emma tüdősorvadás miatt, 1883-ban, 25 évesen elhunyt.
Az első gyilkosság 1912 nyarán történt, amikor is egy edericsi gulyás féltékenységből megölte kedvesét, a kastély szakácsnőjét.
A harmadik haláleset öngyilkosság volt: Nedeczky Jenő 1914 tavaszán, a 74. születésnapján önkezével vetett véget az életének.
A kastélyt Nedeczky Jenő vette meg pénzügyi problémákkal bajlódó bátyjától, Nedeczky Istvántól, akit 1864-ben fegyveres felkelés előkészítésének vádjával letartóztattak, és halálra ítéltek. Deák Ferenc közbenjárására (unokaöccse volt Deáknak) az ítéletet mérsékelték, végül az 1867-es kiegyezéskor amnesztiával szabadulhatott.Nedeczky Jenő 1880 körül kezdte építtetni, így készülve az 1881-es házasságára. Az első haláleset nem sokkal ezután történt. 1881. február 26-án egybekelt a nála 18 évvel fiatalabb Nedeczky Emmával, aki az unokahúga volt (bátyja egyik lánya), de sajnos Emma tüdősorvadás miatt, 1883-ban, 25 évesen elhunyt.
Az első gyilkosság 1912 nyarán történt, amikor is egy edericsi gulyás féltékenységből megölte kedvesét, a kastély szakácsnőjét.
A harmadik haláleset öngyilkosság volt: Nedeczky Jenő 1914 tavaszán, a 74. születésnapján önkezével vetett véget az életének.
(balra: Nedeczky István, jobbra: Nedeczky Jenő)
1928-ban Vág Jenő pesti ügyvéd és felesége költözött ide. Amikor az ügyvéd rajtakapta nejét egy másik férfival, öngyilkos lett. A nő új párja egy kútfúró volt, akit szintén megcsalt, ő is öngyilkosságot követett el.
Az özvegy következő vőlegénye Kaály Nagy Adorján, aki alföldi földbirtokosnak és tengerésztisztnek adta ki magát A férfi már ismert volt a rendőrség előtt, tizenháromszoros bigámia vádjával körözték. Miután a férfi felélte a nő vagyonának felét, meglépett.
Az özvegy a kastélyt egy nyugalmazott miniszteri főtanácsosnak adta el, aki a II. világháborúban román feleségével élt itt. Kettős hírszerző volt, látszólag a németeknek dolgozott, de valójában a szovjetek és angolok hírszerzője volt. Erről valószínűleg tudomást szereztek a németek, mivel a front átvonulása előtti napokban, 1945 februárjában öngyilkos lett.
Azóta többször váltott tulajdonost, egy darabig üdülőként is üzemelt, ma már azonban elhagyatottan áll.
Forrás: Wikipédia, Balatoni Romok Blog
