Van egy elképesztő nagy szerencsénk! Méghozzá az, hogy kicsiny hazánk gyakorlatilag minden pontján olyan különleges borvidékeket találunk, amelyek közül akárcsak egyet is vétek lenne kihagyni. Érdemes hát felvenned a belföldi bakancslistádra mind, pláne, hogyha nemcsak a finom borokért rajongsz, hanem szereted a friss levegőt és a festői környezetben tett kirándulásokat is.

Összeállításunkban ugyan Magyarország 22 borvidéke közül csupán hármat emelünk ki, de ígérjük, ezekről megannyi érdekességet megtudhatsz!

Tokaj-hegyaljai borvidék

• A Zempléni-hegység déli, délkeleti lábainál található 5860 hektáros borvidék 1737 óta a világ első zárt borvidéke, am azt jelenti, hogy ide más területről származó szőlőt, mustot, bort – palackozott borok kivételével – nem lehet behozni.
• Magyarország legmagasabb alkohol-, cukor- és savtartalmú borai itt készülnek. A borok kiváló minősége az éghajlati és a talajadottságoknak, a terület jó fekvésének, valamint a megfelelő érlelésnek és a tárolásnak köszönhető. A megfelelő páratartalomról a pincék falain lévő Cladosporium cellare penész, a kellemes zamatról pedig a szemeket bevonó Botrytis cinerea nevű gomba gondoskodik.
• A 2002 óta világörökségi listán szereplő borvidék központja Tokaj, amely alatt kiterjedt, 15-16. század óta bor tárolására használt pincerendszer húzódik.
• Tokaj-Hegyalján öt szőlőfajtát termesztenek: furmintot, hárslevelűt, sárga muskotályt, zétát és kabart.
• A messze földön híres tokaji aszúhoz az aszúszemeket egyenként válogatják a fürtről. A forgalomba kerülés előtt az aszút legalább 3 évig, ebből minimum 2 évig fahordóban kell érlelni.

Villány-siklósi borvidék

• Magyarország legdélibb, valamint fényben leggazdagabb borvidéke. A klímájában érvényesülő mediterrán hatás miatt a vegetációs időszakban évi 2000 óra fölötti a napsütéses órák száma.
• Az 1890 hektáros borvidék borai nemcsak Európába jutottak el, hanem a 19. században meghódították Amerikát és Brazíliát is.
• A török uralom alatt ugyan Villány elpusztult, a szőlőtermesztés tovább folyt a területen.
• A borvidék jellemző szőlőfajtája az olaszrizling, a hárslevelű, a portugieser, a cabernet franc, a cabernet sauvignon, a merlot és a syrah.
• A borvidék központja az ősidők óta lakott Villány, amely egy nemzetközi zsűritől 1987-ben megkapta a „Szőlő és bor városa” címet.

Egri borvidék

• Az 5160 hektáros borvidék központja, Eger a pincerendszereknek köszönhetően a föld alatt is bejárható.
• A borvidéken hiába a fehér szőlőnek kedveznek az ökológiai adottságok, igazán híres az egri bikavér miatt lett.
• Az egri bikavér az első Magyarország eredetvédett borai közül. A nedű több vörösborszőlő borának házasításával készül, az 1997-ben készített Bikavér-kódex szabályai szerint egy listában megadott vörösborszőlő-fajták közül legalább három borából.
• A borvidék jellemző szőlőfajtája a királyleányka, az olaszrizling, a kékfrankos, a pinot noir, a cabernet franc, a cabernet sauvignon, merlot és a syrah.

További „boros” érdekességekért kattints ide!